Gratulálunk a döntésedhez, miszerint elsajátítanád a pozitív nevelés alapjait és gyakorlati fogásait!

Óriási öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy Te is velünk tartasz A pozitív nevelés alapjai c. 7 részes online minikurzuson. Ne is húzzuk tovább az időt, vágjunk bele most azonnal!

A minikurzus első részét itt lentebb már olvashatod is, ám ha most rögtön esetleg nincs rá időd, akkor ne aggódj, e-mailben is elküldjük számodra a hozzáférést.

Innentől kezdve egy héten keresztül minden nap megérkezik majd az e-mail fiókodba egy újabb rész. Reméljük, hogy Te is olyan pozitív izgatottsággal, örömmel és szeretettel tanulsz majd ezekből az anyagokból, mint amilyennel mi készítettük őket.

Jó tanulást és sok-sok fejlődést kívánunk!

A Pozitív Pedagógia és Nevelés Program szakmai csapata

Pozitív nevelés minikurzus
1. rész

“Látsz engem?” – A gyermekünk minden nap felteszi nekünk ezt a kérdést. “Észreveszed azt, aki valójában vagyok? Aki különbözik tőled, a te álmaidtól, az elvárásaidtól, a beosztásodtól? Félre tudod tenni ezt értem?” 

(Shefali Tsabary)

Miről fog szólni a minikurzus, mit jelent a pozitív nevelés?

A pozitív nevelésről szóló 7 részes minikurzusunkban szeretnénk megismertetni veled azokat az alapfogalmakat és eszközöket, amelyek segítségével a családi környezetben is támogathatod a jóllét növekedését nemcsak a gyerekekben, de a család minden tagjában, beleértve önmagadat is.

Kezdjük is rögtön azzal, hogy mit is takar a pozitív nevelés fogalma?

Olyan dolgokat, amelyekre mindenki vágyik, aki gyermekeket nevel: pozitív családi kapcsolatok, megerősítő, bátorító kommunikáció, empatikus hozzáállás, erőforrások ismerete és megismertetése a gyerekekkel, békés konfliktusrendezés.

A legtöbb család hétköznapi életét azonban átszövik azok a konfliktusos, megoldásra váró, feszültséget keltő helyzetek, amelyek megoldási módjait már kialakítottuk az idők folyamán. Hatalmi harcokat folytatunk, fegyelmezni próbálunk, de közben elképzelhető, hogy nyugodtabb, békésebb, előrevivő megoldásokra vágyunk.

Azzal a céllal készült ez a minikurzus, hogy segítsünk átgondolni, újrafogalmazni és gyakorlati tippek segítségével kipróbálni a pozitív nevelés eszköztárát, melyet mindenki a saját családjára szabha

A pozitív nevelés célja, hogy a szülők, miközben önbizalommal rendelkező, az erősségeikkel, értékeikkel tisztában lévő és azokat alkalmazni tudó gyermekeket nevelnek, saját magukra is figyelnek és saját igényeiket, érzéseiket sem hagyják figyelmen kívül. 

Kölcsönös tiszteleten alapuló légkör kialakítására törekszenek, amelyben mindenkinek “lehet csak lenni”, ahol lehetőség van minőségi időt eltölteni élvezetes közös tevékenységek során, ahol tudatosan és együtt tanulják szülők és gyerekek, hogy a felmerülő, olykor nem könnyű érzésekkel mit lehet kezdeni. A felnőttek hajlandóak arra, hogy megtanulják a gyerekek nyelvét és készek belépni a gyermekek világába, hogy jobban értsék, érezzék, mire van valójában szüksége a gyermekeknek.

Ha szeretnéd Te is kihozni gyermekedből és önmagadból a legjobbat, ajánljuk figyelmedbe a Pozitív Nevelés Programot, ami 1 év alatt végigvezet a pozitív pszichológia teljes eszköztárán.

A POZITÍV NEVELÉS ALAPFOGALMAI

1. Szavak helyett cselekedj!

Kísérletezz – figyeld meg magad, amikor együtt vagytok a gyermekeddel – mennyit beszélsz hozzá és milyen módon? Utasítod? Figyelmezteted? Noszogatod? Leszidod? Kérdezgeted? Kérdőre vonod? Rászólsz?

Ha jól megfigyeled magad, észreveszed, hogy sokszor bizony csak elbeszélsz a gyerek feje fölött. Talán meg sem várod a válaszát, a reakcióját, nem hagysz időt neki, hogy elmondja, megkérdezze, megmagyarázza… azonban a sok beszéd hatására a gyerekek egy idő után süketté válnak a szülői beszédre. Különösen, ha nem kapnak lehetőséget arra, hogy párbeszéd alakuljon ki.

A gyerekek számára azonban kulcsfontosságú, hogy meg tudják élni az “erejüket” a hétköznapi életben – és ez vonatkozik a beszélgetésekre éppúgy, mint a döntési helyzetekre vagy a konfliktusokban történő véleménynyilvánításra. 

Redukáljuk a szavainkat a szükségesre és keressük meg, hogy hol lenne nagyobb hatása egy cselekedetnek! Ahelyett, hogy elmondjuk egy kiselőadásban, hogy milyen fontos lenne, hogy segítsen a házimunkában, hívjuk be a konyhába és kínáljunk fel neki pár alternatívát, amit megcsinálhat. Kicsi gyerekek esetében is fontos, hogy a “kevesebb több” elvét alkalmazzuk, amikor “nevelési céllal” beszélünk hozzájuk.

A cselekvések ereje máshol is megmutatkozhat: segítsük őket, hogy korosztálynak megfelelő döntéshelyzetbe kerülhessenek, adjanak tanácsot, segítsenek a bevásárlásban, főzési műveletekben – sokszor megcsinálunk helyettük olyan dolgokat, amire tökéletesen képesek lennének nélkülünk is, csak nekünk nincs hozzá türelmünk. Érdemes azonban hosszú távon gondolkodni. A rövid távon befektetett energia hosszú távon sokszorosan megtérül majd!

2. Hagyd hatni a természetes következményeket!

Gyakran előfordul, hogy beleavatkozunk folyamatokba, mielőtt azok lezajlanak. Így azonban

megfosztjuk a gyerekeinket a lehetőségtől, hogy tapasztalatokon keresztül megtanulják, hogy milyen következménye van a dolgoknak. Pl.: ha  a gyerek otthon hagyta az uzsonnáját, akkor ne vidd utána. Hagyd, hogy megtanulhassa, milyen fontos, hogy ő figyeljen rá.

3. A tetteket kövessék logikus következmények!

Fontos, hogy a cselekvés következményei arányban álljanak és kapcsolódjanak a cselekvéshez. Pl.: ha a gyermek nem viszi vissza a könyvtárba a könyveket és emiatt két napra elveszed a telefonját, akkor nincs összefüggés a két cselekvés között. Ám ha elfelejti visszavinni a könyveket és emiatt a könyvtárban pénzbüntetést kap, amit a zsebpénzéből vontok le, akkor érzékeli a közvetlen és logikus következményét a cselekedetének.

4. Lépj hátra egy lépéssel konfliktus idején! 

Ez nem azt jelenti, hogy haragosan, feszülten vagy kiakadva vonulj el a konfliktus helyszínéről vagy csalódottan hagyd ott a gyereket, hanem azt, hogy ha megérzed a “veszélyt”, akkor még higgadt állapotban vonulj vissza, menj át egy másik szobába, és mondd is el, hogy kis időre van szükséged, aztán újra megpróbáljátok. Fontos, hogy megtanulja, pont azért lépsz ki egy kis időre a helyzetből, hogy lehiggadj, hogy ne indulatból reagálj, hogy összeszedd magad és kigondold, hogyan fogjátok békés és előrevivő módon megoldani a konfliktust.

5. Ne feledd, a személy és a cselekvés nem ugyanaz! 

SOHA, ismétlem SOHA ne mondd a gyereknek, hogy rossz vagy! Elképesztő ereje van a szavainknak, és egy ilyen visszajelzés teljesen lerombolhatja  a gyermek önbizalmát (és persze minket is gyötörne a lelkiismeret, hiszen legbelül, a szívünk mélyén pontosan tudjuk, hogy nem rossz). A gyerek a saját énképét, saját önbizalmát is a szülőtől kapott reflexiókon keresztül alakítja ki. Az egészséges önbizalomhoz a feltétel nélküli szeretet megtapasztalására van szükség. Számunkra is fontos tanulási folyamat úgy jelen lenni egy konfliktusban a gyermekünk számára, hogy a szeretetünket nem vonjuk meg tőle, közben viszont határokat szabunk és a nem elfogadható cselekvésre vonatkozóan visszajelzést adunk neki.

6. Egyszerre légy kedves és határozott!

Lebegjen a cél a szemed előtt – nem egy adott helyzet megoldása a fontos elsősorban. Persze ott és akkor nagyon fontos, de jó, ha szem előtt tartjuk, hogy milyen fontos célunk van: olyan felnőttet nevelni a gyermekünkből, aki elégedett az életével, kellő önbizalommal és belső erővel, a szeretettség tudatával lép bele az életbe. A határok a gyermek számára a megtartó kereteket jelentik, míg a kedves, nyugodt jelenlét a “szeretve levés” megtapasztalását segíti elő.

Ahhoz, hogy egy szülő határozott tudjon lenni, tudnia kell, hogy mi a célja. A határozottság nem egyenlő a keménységgel és a rugalmatlansággal – épp ellenkezőleg! A határozottság biztosítja, hogy a kijelölt határokon belül tudjon a család, a szülő-gyerek viszony rugalmasan fejlődni és alakulni. A mellé társult kedvesség és nyitottság pedig abban segít, hogy a gyerekek is részének érezhessék magukat a családi rendszernek, ne pedig alárendelt alanyoknak, akiknek az a dolga, hogy az utasításokat végrehajtsák és az elvárásokat teljesítsék.

7. És végül: következetesség, következetesség, következetesség!

A következetesség kiszámíthatóságot és biztonságot jelent nemcsak a gyermeknek, hanem az egész családi rendszernek. A következetesség feltételezi, hogy mögötte jól átgondolt, fontos értékek állnak, és a cél hosszú távú, hiszen a nevelés, a szülői munka gyümölcseit sokszor csak évtizedek elteltével látjuk majd beérni. Az ebbe vetett hit és bizalom az, ami segíthet abban, hogy következetesek maradjunk akkor is, ha bociszemekkel, hisztivel vagy duzzogó kamaszokkal találjuk szembe magunkat.

És még egy fontos dolog: a szülői feladat egy életre szól. És a jó hír az, hogy jó szándékkal mindig lehet újra kezdeni. Mindig lehet új alapokra helyezni, új irányba terelni a családi hangulatot, az otthoni közeget, a nevelésünk alapelveit is újra lehet gondolni.

Folyamatos út ez, amely az önismeretünk, a családi fejlődés változásainak és a párkapcsolatunk alakulásának metszéspontjában fut. Ha bármelyik ezek közül változik, fejlődik, akkor vele változik és fejlődik a nevelés is. És ez mindenképpen egy nagyszerű lehetőség!

A minikurzusunk egyes részeit egy-egy reflektáló kérdéssel és egy gyakorlatra való meghívással zárjuk. A változás akkor tud elindulni, ha aktívan átgondolod és beépíted már most a mindennapjaitokba ezeket a lehetőségeket.

Az első részben tehát a pozitív nevelés alapjait tekintettük át. Most gondold végig:

Gyakorlati tippek:

Ha szeretnél elmélyülni a témában és megismerkednél a pozitív pszichológia teljes eszköztárával, csatlakozz a Pozitív Nevelés Programhoz és hozd ki a legjobbat gyermekedből és önmagadból egyaránt! Kattints ide és tekintsd meg a részleteket!