Pozitív nevelés minikurzus
5. rész
Harag, kiabálás, méreg - avagy mi mást tehetek, ha az őrületbe kerget a gyerekem?
Nagyon szeretnél nem kiabálni a gyerekeiddel, amikor szétvet a méreg, mégsem sikerül. Ismerős? A szándék egy dolog, a valóság egy másik. Persze nagyon erős lehet az elhatározásunk, hogy amikor a gyerekünk legközelebb felbosszant minket, nem fogunk mérgesen reagálni, akármilyen dühösek is vagyunk. Ezzel csak az a baj, hogy amikor mérgesek vagyunk, akkor nem tudunk reálisan gondolkodni…
Az ördög a részletekben rejlik.
Hacsak nincs egy jól bejáratott terved erre az esetre, valószínűleg megint a kiabáláshoz fogsz folyamodni. Aztán majd lelkiismeret furdalásod lesz. És bocsánatot kérsz tőlük. Aztán majd minden kezdődik elölről.
Azonban ez sajnos rontja a gyerekekkel való kapcsolatot. Ha tényleg szeretnél változást hozni ebbe a helyzetbe és NEM méregből és kiabálással reagálni legközelebb, amikor a gyereked felbosszant, akkor itt az alkalom, hogy változtass!
Tegyük fel, hogy most nem vagy mérges. Itt a tökéletes pillanat, hogy átgondold, hogyan fogsz akkor reagálni, amikor mérges leszel. Írhatsz egy listát a lehetséges reakciókról, és ha eljön a pillanat, akkor lesz mihez nyúlni, ezzel pedig növeled az esélyeidet a sikeres konfliktus megoldáshoz.
A kutatások azt mutatják, hogy minél inkább előre hozunk döntéseket – függetlenül attól, hogy az a pénzügyi helyzetünkre, az edzéstervünkre vagy a következő mozifilmre vonatkozik -, annál nagyobb az esélye annak, hogy jó döntéseket fogunk hozni.
Ugyanakkor minél közelebb kerülünk a döntési helyzethez, annál inkább rövidlátó módon fogunk hozzáállni, és gyors, elhamarkodott döntéseket hozunk nyomás alatt, ami bizony nem vezet jó eredményre. Sőt, ha hozol egy döntést és elköteleződsz mellette, amikor eljön a pillanat, és a megnövekedett nyomás alatt az előre meghozott döntésedhez folyamodsz, akkor nagy eséllyel sikeresebben, jobban jössz ki a helyzetből.
Egyszerű technika ez, érdemes kipróbálni, tesztelni, hogy amikor majd egy következő feszült helyzetbe kerülsz, valóban NE KIABÁLJ a gyerekeddel. Ma annyit fogunk tenni, hogy sorra veszünk pár dolgot, amit kiabálás helyett tehetsz, és arra bátorítunk, hogy válassz egyet, amit szívesen kipróbálsz.
Ha pedig végleg elengednéd a kiabálást és az egész család számára testi-lelki-pszichés jóllétet teremtenél, szívből ajánljuk számoda az 1 éves Pozitív Nevelés Programot!
8 dolog, amit tehetsz kiabálás helyett
1. Lépj ki a helyzetből!
Ha a társad is otthon van, kérd meg, hogy vegye át és lépj ki pár percre a szobából. Menj át egy másik helységbe, menj ki a kertbe vagy akár az utcára, a folyosóra. Sokszor a másik, mivel nem vett részt a konfliktus kialakulásában, sokkal jobb mentális állapotban lép bele a helyzetbe, így könnyebben tudja átvenni, tovább vinni a szituációt. Esetleg önmagában ez már megoldás is lehet, mert ő jön egy olyan ötlettel, ami pontot tesz a végére. Ez persze fordítva is működik, amikor azt látom, hogy a társamnál mindjárt elszakad a cérna, én is beléphetek és átvehetem tőle a helyzetet.
2. Tudasd a gyerekkel, hogy mérges vagy!
Ahelyett, hogy felemeled a hangodat, vegyél egy nagy levegőt és mondd el neki, hogy mérges vagy, vagy nő benned a méreg, vagy érzed, hogy megy fel benned a pumpa. Persze az, hogy ezt hogyan öntjük szavakba, függ attól, hogy milyen korú gyerekkel beszélünk. Van, hogy a gyerek azt válaszolja “Én is mérges vagyok RÁD!” vagy “Ne legyél mérges!” Ekkor kialakul egy kommunikációs csatorna. Ilyenkor is ki lehet menni picit, hogy lenyugodjunk, és neki is adjunk időt megnyugodni. Vagy az ölünkbe vehetjük és mondhatjuk “pár percre maradjunk csendben, hogy mindketten megnyugodjunk.”
3. Állítsunk be időzítőt, hogy legyen látható vége a “háborúskodásnak”
Talán az egyik legijesztőbb dolog abban, amikor valaki felmérgesedik, hogy nem látjuk a végét. Lehet ez egy eszköz, hogy tudatosan szabunk határt ennek a viselkedésnek. A nyugodt hangon (és valódi belső nyugodt pontból) való határszabás sokszor sokkal nagyobb csodákat művel, mint az ajtócsapkodás. Hosszú távon pedig mindenkinek haszonnal jár.
4. Kezeljük a helyükön a dolgokat!
Néha csak arra van szükségünk, hogy kicsit lássunk rá a tágabb képre, szemléljük két lépés távolságból, figyeljünk a céljainkra. Kezeljük a dolgokat a maguk helyén.
A gyerek gyerekből van. Játszani szeret, keverni-kavarni, bunkit építeni, eldugni és elbújni, a történeteket szereti, a szerepjátékot, a trutyit. Emiatt kár is lenne kiabálni, nem igaz? Úgyhogy nagy levegő. Gondolkodj! Milyen más ötleted van, hogy megtörténjen, amit szeretnél?
5. Kezdj el számolni!
Ezt mindenki ismeri. Filmekben is szerepel a “háromig számolok…” és mind nevetünk rajta. Nevetünk magunkon. Akik már alkalmaztuk. Meg akik nem, de akarták. Talán nem klasszikus pozitív nevelési eszköz, hiszen valahol a félelemre és a büntetésre épít, legalábbis negatív következményekre, mégis… sokaknál működik. Talán belefonódik egy másik, fent említett ötlet is, az időzítő bekapcsolása. Mert hajlamosak vagyunk elúszni, elcsúszni, halogatni… és a gyerekek is. Persze minden gyerek más, minden szülő más, de lehet, érdemes kipróbálni és alkalmazni, ha működik.
6. Alkoss belőle történetet!
Egyértelmű, hogy ez sem működik minden korosztályban, de az alsósokat még biztosan el lehet ezekkel varázsolni. Ne gondolj nagy dolgokra, csak egyszerűen egy kitalált karakter nyomán meséld el, hogy mi történt, amikor ő is ugyanazt csinálta / nem csinálta, mint a gyermeked. Engedd szabadjára kreativitásodat és alkoss egyszerű mesét. Vond be a gyermekedet is a mesealkotásba. Amíg közösen azon gondolkodtok, hogy mi történik a főszereplővel, ő meg azzal van elfoglalva, hogy mindezt el is képzelje, addig biztosan nem marad idő és figyelem a kiabálásra és veszekedésre. A mese terében pedig nagyszerű megoldások születhetnek.
7. Használd a humort!
Van, akinek ez nem jön természetesen, különösen, ha mérges, feszült, vannak azonban, akiknél a humor valódi oldószere a feszült helyzeteknek. De talán nem nehéz belejönni: “Micsoda??? Csokit szeretnél enni vacsora előtt? CSOKIIIIT??? Mindjárt olyan mérges leszek, hogy megeszlek…. “ – és csiklandozva megkergetem a lakásban… játék hevében sokszor maguktól a helyükre kerülnek a dolgok. Persze nem mindig működik. Nem működik mindig minden. De amikor igen, akkor jót nevetünk és közben szinte el is felejtjük, hogy miért is akartunk veszekedni.
8. Képzeld el, hogy mi lesz utána!
És végül egy tipp a nem annyira vidám napokra. Mindannyiunknak vannak ilyen napjai. Ami már reggel rosszul indul, aztán egész nap csak egyre rosszabb lesz és a nap végén szinte már várjuk a pillanatot, hogy végre kiabálhassunk egy jót a gyerekkel! Vagy a férjjel! Vagy a kutyával! Mindegy, csak valakivel!
Ezek azok a napok, amikor annyira elveszítjük a kontrollt, hogy meglátjuk a gyermek szemében az ijedtséget, vagy némán ülünk a reggelinél, mert nincs kedvünk szólni senkihez. Vagy egy szót sem szólunk hozzájuk az autóban az iskoláig, mert olyan csúnyán összevesztünk a reggeli készülődés közben. És búcsúzáskor ki kell préselni magunkból a szót, amivel szeretjük őket elindítani: Szeretlek. Nem vagyunk büszkék ezekre a pillanatokra és amikor közelegnek, azt is tudjuk, tenni akarunk azért, hogy egyre ritkábban forduljanak elő.
Tehát az ilyen napokon is szükség lehet valamire, ami összetart bennünket, hogy ne essünk szét. Lehet, hogy csak az segít, hogy felidézzük a legrosszabb pillanatainkat. És emlékeztetjük magunkat arra, hogy ODA NEM AKARUNK visszamenni! Azok a pillanatok, amiknek a gondolata is szégyennel tölt el, vagy könnyek gyűlnek a szemünkbe.
A negatív példa felidézése, és annak a szándéknak a felerősítése, hogy mi az a szülői viselkedés, amitől el szeretnék szakadni, segíthet. Ha ehhez hozzá tudom kapcsolni azt is, hogy mi az, ami felé tartok, milyen úton járok, ha fel tudok idézni olyan pozitív pillanatokat, ahol sikerült egy jó megoldást találnom, ahol sikerült békében lezárni egy konfliktusos helyzetet, segíthet abban, hogy ne maradjunk a negatív beállítottságban, hanem előre nézzünk, tudva, tudatosítva, hogy jó úton vagyunk.
Hát íme, itt van. A 8 ötlet, lépés és trükk, amit alkalmazhatsz, ha eldurranna az agyad. Biztosan neked is vannak saját, jól bejáratott tippjeid, amiket most kiegészíthetsz a felsoroltakkal.
Gondold végig:
- Mik azok az eszközök, trükkök, technikák, amiket szívesen alkalmazol és amik működnek? Melyek azok, amik a kapcsolatot is építik?
- Mik azok a pillanatok, amikor
- közel érezted magad a gyermekedhez?
- önfeledt pillanatokat éltetek át?
- elöntött a gyermeked iránti szeretet és ezt kölcsönösen ki tudtátok fejezni?
- konfliktusnak induló helyzetet békésen tudtatok megoldani, esetleg még te magad is meglepődtél rajta?
Ahogy korábban említettem, rengeteg kutatás kiemeli, hogy ha a konfliktusos helyzet előtt már hozunk döntéseket a megoldásokról, és ezekhez fordulunk nehéz helyzetekben, akkor sikeresebbek leszünk a probléma megoldásban. Jó ötlet tehát előre gondolkodni és dönteni arról, hogy milyen eszközt fogunk használni, ha feszült helyzetbe kerülünk a gyerekkel.
Gyakorlati tippek:
- Készíts egy listát arról, hogy hogyan és mit fogsz tenni akkor, ha a gyermeked dühkitörésével vagy hisztijével kerülsz szembe. Megvan a listád méreg/harag/dühkitörés esetére? Írj le mindenféle ötletet, és válassz ki párat, amiket kipróbálsz a legközelebbi alkalommal!
Ha szeretnél elmélyülni a témában és megismerkednél a pozitív pszichológia teljes eszköztárával, csatlakozz a Pozitív Nevelés Programhoz és hozd ki a legjobbat gyermekedből és önmagadból egyaránt! Kattints ide és tekintsd meg a részleteket!